HTML

A blogról

A blog elsősorban a gyerekeknek készül, hogy nagy korukban olvashassák mennyi örömet szereztek nekünk, másodsorban a rokonságnak, hogy ők se maradjanak le a legfontosabb pillanatokról.

Képajánló

Legfrissebb videók

Vélemények, észrevételek

  • fodoreszter: Boldog szülinapot kívánunk Botinak! Nórikának a bölcsiben üzenjük, hogy mi is figyelünk ám!:-)) Em... (2012.03.30. 12:51) Botond két éves lett
  • fodoreszter: Boldog szülinapot kívánunk Botinak! Sok puszit küldünk: Emma, Eszter, Dávid (2011.04.03. 20:29) Az első születésnap!!!
  • rbea: Gyerekek,tudom,h ez nagy dolog,de mégsem egy cirkuszi mutatványos szegény Bobek,h agyon tapsikoljá... (2010.10.22. 12:52) Újabb meglepetések
  • FNora: @NapcsiAndi: Ha én ezt tudom! :o) Sebaj, jövőre is megyünk, majd akkor élünk a lehetőséggel. Köszi... (2010.05.30. 13:01) Botond két hónapos lett
  • vidrapeter: Sziasztok! A bukás nálunk is ugyanígy meg volt Panni esetében. A szilárd ételek megkezdésével pedi... (2010.05.25. 20:46) Újabb vizsgálatok...

Apa újra munkában

2010.04.09. 10:48 :: krischilaco

Ahogy Apa látja:

Sajnos letelt a szülés miatt járó extra szabadság, így a hét második felében már dolgoztam. Nagyon jó volt otthon lenni, és látni a kisfiunk első napjait, az ismerkedését az új világgal. Egyszer azonban minden jónak vége lesz...

Számomra is furcsa volt mennyire hiányzik a család (merthogy nekem már igazi családom van). Ahányszor ránéztem az órámra egyből számolgattam, hogy most épp mit csinálhat a kicsi: eszik, büfizik, vagy már alszik? És hogy bírja mindezt Nóra, egyedül?

Már alig vártam, hogy otthon legyek! Fél 6 körül haza is értem, Botond épp Nóra kezében volt, nem igen akart aludni. Átvettem. Jó volt újra kézbe venni, de azért ne dramatizáljuk, hisz csak fél napja nem láttam! :) Aztán kiderült, hogy nem csak nem alszik, de nyűgös is. Jár a szája a cumit keresve, odaadom, szopja kicsit, kiköpi, aztán sír, hogy adjam vissza. Odaadom, szopja, aztán kilöki a kezével és újból sír, hogy adjam vissza. Mintha éhes lenne, de még majd 2 óra háravan a következő etetésig! Végül csak elaludt a hasamon az oldalán fekve. Megpróbáltuk letenni a kiságyba, de kb. egy percbe telt, hogy ezt észrevegye. Minden kezdődött elölről. Elfáradtam, és kicsit talán türelmetlen is voltam. Furcsa, mert amíg egész nap együtt voltunk, ilyen egyszer sem fordult elő. Ezt Nóra is látta, mert végül megkegyelmezett, és folytatta helyettem.

Aznap még a fürdetés is sokkal problémásabb volt a szokásosnál. Végig keservesen üvöltött, pedig már azt hittük, hogy kezdi megszeretni. Na, most nem szerette! Épp csak arra az időre maradt csendbe, amikor hasra fordítottam, hogy a hátát megmossam. Azt valamiért jobban csípi. Este aztán úgy gondolhatta, nekünk is jár egy kis pihenő, mert evés után csak elaludt. Mi pedig a szokásoktól eltérően nem ültünk le a TV elé, azonnal követtük őt. Vajon miért?

Remélem ő is és én is mihamarabb hozzászokunk, hogy én csak délután, kapcsolódok be a család életébe!

Ahogy Anya látja:

Mi tagadás, eléggé lelombozott, hogy Apának dolgoznia kell. Botond sem lehet ettől túl boldog, mert rögtön délelőtt kihagyta az alvást. Sebaj, gondoltam, addig vele pihenek, feltett szándékom volt ugyanis megpróbálni, hogyan csinálják mások, konkrétan hogyan hangolják össze a nők a házimunkát a gyermekneveléssel. Szerencsére a következő alvás már jól ment Botinak, így az idő alatt szépen elpakoltam, kitakarítottam. (Bevallom, elég rosszul viselem, hogy káoszos a lakás és nem mindig tudok felülkerekedni). Tiszta szerencse, hogy a Lacó úgy csinált ebédet előző nap, hogy  maradt, a gyerek-házimunka-főzés triót külön gyakorolnom kell. Nem hiába mondja az apósom, hogy a fiával kifogtam Amerikát. :o)  Persze a nappali még hátra volt, de hála a csuda szép időnek, Botond a bébihodóban pihent a teraszon, míg én befejeztem a dolgomat. Terveim szerint ezt egy alvás követte volna, de az én kisfiam ezt egészen másképp gondolta, ekkor kezdődött az Apukája által fentebb említett kálvária. Kicsit aggódtam, mi lesz így az éjszakai alvással, de emiatt kár volt. Boti viszonylag időben elaludt, így mi is. Először 3/4 3kor kelt, aztán 3/4 7kor felsírt, magam mellé fektettem ls így még 8ig aludt. Nagyon büszke voltam rá!

Nos, biztos, hogy érzékeli, hogy Apa nincs itthon velünk. Délelőtti alvás megint törölve a programból, illetve egész pontosan másfél órásra rövidült. Mikor felkelt, jött Peti látogatóba, meg Marcipánt sétáltatni. Botond be is mutatta Petinek a "Hogyanpisiljünkszanaszétmégazarcunkraistisztábatevésközben" című műsorát. De szerencsére utána visszaváltozott az én angyalian alvó kisfiammá, úgyhogy ma végre én is aludtam egy kicsit délután. Aztán megjött Lacó, kicsit babázott, aztán elment labdarúgni. Nagyon jó ám látni, amikor Lacó haza jön és azonnal a Kisfiúcskával foglalkozik. Szerintem nagyon jó barátok lesznek! Botond csak kézben aludt, megint fájt a hasa. Foci után ismét Apára hárult a büfiztetés nemes feladata, sajnos Boti sokat sírt este a pocakja miatt. Még jó, hogy az Apukája nagyon okos és kifejlesztette az alvás közben történő csípőtornát, ami a baba hasfájásának is jót tett, ha értitek, mire gondolok....

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://krischiboti.blog.hu/api/trackback/id/tr721906774

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.