HTML

A blogról

A blog elsősorban a gyerekeknek készül, hogy nagy korukban olvashassák mennyi örömet szereztek nekünk, másodsorban a rokonságnak, hogy ők se maradjanak le a legfontosabb pillanatokról.

Képajánló

Legfrissebb videók

Vélemények, észrevételek

  • fodoreszter: Boldog szülinapot kívánunk Botinak! Nórikának a bölcsiben üzenjük, hogy mi is figyelünk ám!:-)) Em... (2012.03.30. 12:51) Botond két éves lett
  • fodoreszter: Boldog szülinapot kívánunk Botinak! Sok puszit küldünk: Emma, Eszter, Dávid (2011.04.03. 20:29) Az első születésnap!!!
  • rbea: Gyerekek,tudom,h ez nagy dolog,de mégsem egy cirkuszi mutatványos szegény Bobek,h agyon tapsikoljá... (2010.10.22. 12:52) Újabb meglepetések
  • FNora: @NapcsiAndi: Ha én ezt tudom! :o) Sebaj, jövőre is megyünk, majd akkor élünk a lehetőséggel. Köszi... (2010.05.30. 13:01) Botond két hónapos lett
  • vidrapeter: Sziasztok! A bukás nálunk is ugyanígy meg volt Panni esetében. A szilárd ételek megkezdésével pedi... (2010.05.25. 20:46) Újabb vizsgálatok...

A "beszélő" gyermek

2010.05.16. 20:30 :: krischilaco

Botond egyre többet gügyög, gagyog, mosolyog, egyszóval próbál kommunikálni. Apával nagyon sokat beszélgetnek, szerencsésen is alakítja Boti a nem alvást, általában a fürdetés előtti alvás marad el, ami azért szerencsés, mert Apa akkor jön haza. Így történt ez a héten valamelyik nap is. Üldögéltek kettesben a nappaliban, Apa mondta a magáét, Boti válaszolt és egyszer csak azt mondta: Apu. (Vagy valami olyasmit, hehe). Apa mondta neki viccesen, ismételje meg, és Boti megismételte. Engem ezután hívott be a szobába Lacó, elmesélte mi volt, és kérte Botit, hogy mondja megint, Ő pedig harmadszorra is azt mondta: Apu. Nagyon érdekes volt. Persze azóta sem hallottunk tőle hasonlót, de már nagyon várjuk, amikor majd „igaziból” mondja.

Az egészségügyi izgalmat ezekre a napokra a kórházban kapott BCG oltás alakulása okozta. A védőnő felhívta a figyelmemet arra, hogy ez bedurranhat jó nagyra is, egyrészt ezért is izgultam, másrészt én meglehetősen finnyás vagyok, nehezen bírom az ilyen „folyós” dolgokat, még ha az én gyerekemről is van szó. Nos, szerdán itt voltak Krischi mamáék, mert Istvánnak szülinapja volt, ők asszisztálták végig a fürdést Apával, így rám nem volt ott szükség. Micsoda szerencse, ekkor pukkant ki ugyanis az oltás. És másnapra szép is lett, szerencsére ezzel sem volt gondunk.
 
Volt viszont mással. Gyönyörű szép 4 órás rendszerünk volt. Éjjel fél négy körül kelt először, és onnantól csodásan nyolc-dél-négy-nyolc ütemben evett. Aztán valami történt, kétszer kelt éjjelente, sőt, az egyik éjjel ¾ 12kor és ½ 4-ig nem aludtunk. Ez majdnem egy hétig tartott, még most sincs minden igazán rendben, csak alakulgat. Biztosan neki sem volt jó, de engem is nagyon megviselt, főleg fizikailag. Meg persze Apát is, mert rendszerint egy síró gyermek és egy karikás szemű, kialvatlan, rosszkedvű feleség várta itthon. Komoly erőfeszítésembe került ezen változtatni, főleg, hogy még nem állt helyre a rend és talán nem is vagyok még a régi, de muszáj, ha azt szeretném, hogy Apa örömmel jöjjön haza. :o)
 
Bár nem tudjuk, mi okozza Botinál ezt a változást és kicsit izgulunk is, azt tudjuk, hogy nagy baj nincsen. Örömmel jelentem, kinőttük az első pelenkákat, most már nagyobbat kell venni. Nő a hurkák száma!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://krischiboti.blog.hu/api/trackback/id/tr972008186

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.