HTML

A blogról

A blog elsősorban a gyerekeknek készül, hogy nagy korukban olvashassák mennyi örömet szereztek nekünk, másodsorban a rokonságnak, hogy ők se maradjanak le a legfontosabb pillanatokról.

Képajánló

Legfrissebb videók

Vélemények, észrevételek

  • fodoreszter: Boldog szülinapot kívánunk Botinak! Nórikának a bölcsiben üzenjük, hogy mi is figyelünk ám!:-)) Em... (2012.03.30. 12:51) Botond két éves lett
  • fodoreszter: Boldog szülinapot kívánunk Botinak! Sok puszit küldünk: Emma, Eszter, Dávid (2011.04.03. 20:29) Az első születésnap!!!
  • rbea: Gyerekek,tudom,h ez nagy dolog,de mégsem egy cirkuszi mutatványos szegény Bobek,h agyon tapsikoljá... (2010.10.22. 12:52) Újabb meglepetések
  • FNora: @NapcsiAndi: Ha én ezt tudom! :o) Sebaj, jövőre is megyünk, majd akkor élünk a lehetőséggel. Köszi... (2010.05.30. 13:01) Botond két hónapos lett
  • vidrapeter: Sziasztok! A bukás nálunk is ugyanígy meg volt Panni esetében. A szilárd ételek megkezdésével pedi... (2010.05.25. 20:46) Újabb vizsgálatok...

Sok-sok minden

2011.07.19. 21:01 :: FNora

Annyi minden történt, nem is tudom, hol kezdjem. Van itt nekünk ez a kánikula. Nagyon rossz. Tetőtérben lakunk, este sincs igazán jó idő. Ettől sajnos Botika teljesen leszokott a kiságyban való egyedül elalvásról, mindig a mi ágyunkon óhajt elaludni. Utána szerencsére becsempészhető a sajátjába. Ha megpróbálom berakni az övébe, ellentmondást nem tűrően közli az ágyunkra mutatva, hogy: ODA! Ezt a szót nagyon szépen mondja, persze ezt überfontos volt megtanulnia.

Egyre többet beszél, többnyire a maga módján, de mégis teljesen egyértelműen. Mindent megért, amit mondunk neki, de tényleg mindent. Egy alkalommal például előre küldtem a fürdőszobába, hogy várjon, mindjárt megyek és elindítjuk a mosógépet. Mire beértem, a mosógép zsinórjával a kezében, gyakorlatilag vigyázban állva várt!

Közlekedési tempója a fény sebességével vetekszik, rendszerint két évesnek nézik az idegenek, főleg hogy már 84 cm magas. Új elfoglaltságai közé tartozik egy általa szimpatikusnak tartott dvd lemez kiválasztása, majd a lejátszóba való behelyezése, természetesen mindezt egyedül. Egyik kedvenc játéka, ha megbízzuk feladatokkal, például hogy valamit dobjon ki a szemétbe. Kis kezébe fogja a szemetet, elballag a kukáig és akkurátusan belehelyezi. Majd roppant büszke magára. Mi meg rá! Nagyon sok állathangot mond már, illetve tudja hívni és elzavarni a cicáinkat. Van belőlük bőven!

Egyre huncutabb, szerencsére nagyon sokat kacag, kuncog, nevet. A strandot egyre jobban szereti, de az hagyján. A Palán is voltunk, míg mi felnőttek óvatoskodtunk be a 22 fokos vízbe, Boti úgy startolt befelé, mintha Hévízen lenne. Őrület, keményebb mindannyiunknál!

Voltunk ultrahangon a köldöke feletti csomóval. Valószínűleg lipóma, egyelőre figyelni kell, nem nő, pirosodik vagy fáj-e Botinak. Reméljük, egyik sem fog bekövetkezni.

Múlt hét csütörtökön elindultunk Budapestre a kancsi-vizsgálatra. Nem részletezném a tortúránkat, a lényeg, hogy Bobek a hosszú várakozási idő alatt is angyalian viselkedett, természetesen a váróban is imádta mindenki. A doktor néni összes lámpájába szó nélkül nézett, nagyon ügyes volt! És nem kancsi! Szélesebb az orrnyerge az átlagosnál, emiatt tűnhet kancsinak, de nem az. Legközelebb két és fél éves korában kell mennünk.

Ha már útra keltünk Budapestre, összekötöttük a kellemest a hasznossal és a kórház után meg sem álltunk Miskolcig. Botond angyal volt, végig aludta az utat. A lányok, Hanna és Frida, nagyon várták már az uncsitesójukat.

Első este csak egy bambira ugrottunk be a városba, elég fáradtak voltunk. A kávézó terasza mellett egy nagy szökőkút van, amely több ponton a földből lövelli ki a vizet. Hát Botika meg volt zavarodva tőle, még jó, hogy nagyon meleg volt, mert csurom víz lett mindene.

Másnap Mályiba mentünk a tópartra. Fagyi és Mariann finom grillezett húst és zöldséget készítettek, mi pedig fürödtünk a gyerekekkel. Botondnak ez maga a Paradicsom: Hanna, Frida és víz. Hanna olyannyira nagylány, hogy Botondot nyugodtan rábíztam, és nagyon gondosan vigyázott is rá. Nagyon büszke vagyok rá is. Frida pedig egy elképesztő dumagép. (Boti kukija egy félbevágott virslire hasonlít, a horgász bácsi olyan ügyes, hogy nem is megy Frida agyára, akinek egyébként roppantul hiányzik a babakori élete.) Estére jól elfáradtak a gyerekek, illetve Botikát én még ilyen koszosnak nem láttam, és azt hiszem, rekordot döntött az egy nap alatt beszerezhető horzsolások és kék-zöld foltok terén.

Szombat sajnos az utolsó napunk volt, a Vadasparkba mentünk. Nos, ez a másik paradicsomi állapot a kisfiamnak, ahol állatok vannak. Imádta minden percét, különösen a tigriseknél lévő látványetetést (ez engem is lenyűgözött) illetve a kecskék etetését, amit saját kezűleg végzett.

Hazafelé gondoltuk, hogy kipróbáljuk, mit szól Botond, ha fürdés és vacsi után nem ágyba kerül, hanem az autóba. Jó gondolatnak bizonyult, mert majdhogynem háztól házig aludt, csak itthon ébredt fel egy kicsit, míg felhoztuk a kocsiból az ágyba. Azt hiszem, joggal lehetünk büszkék rá, tényleg nagyon jó fiú. Nem mellékesen egy mázlista, hogy itthon is, Miskolcon is egy nagy szerető család veszi körül. Nagyon boldog vagyok, amiért Botinak ilyen sok rokona van, aki mind imádja!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://krischiboti.blog.hu/api/trackback/id/tr683081383

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.