HTML

A blogról

A blog elsősorban a gyerekeknek készül, hogy nagy korukban olvashassák mennyi örömet szereztek nekünk, másodsorban a rokonságnak, hogy ők se maradjanak le a legfontosabb pillanatokról.

Képajánló

Legfrissebb videók

Vélemények, észrevételek

  • fodoreszter: Boldog szülinapot kívánunk Botinak! Nórikának a bölcsiben üzenjük, hogy mi is figyelünk ám!:-)) Em... (2012.03.30. 12:51) Botond két éves lett
  • fodoreszter: Boldog szülinapot kívánunk Botinak! Sok puszit küldünk: Emma, Eszter, Dávid (2011.04.03. 20:29) Az első születésnap!!!
  • rbea: Gyerekek,tudom,h ez nagy dolog,de mégsem egy cirkuszi mutatványos szegény Bobek,h agyon tapsikoljá... (2010.10.22. 12:52) Újabb meglepetések
  • FNora: @NapcsiAndi: Ha én ezt tudom! :o) Sebaj, jövőre is megyünk, majd akkor élünk a lehetőséggel. Köszi... (2010.05.30. 13:01) Botond két hónapos lett
  • vidrapeter: Sziasztok! A bukás nálunk is ugyanígy meg volt Panni esetében. A szilárd ételek megkezdésével pedi... (2010.05.25. 20:46) Újabb vizsgálatok...

Léla megfordult, Boti lassan 7!

2017.03.19. 23:06 :: krischilaco

A legnagyobb hír, hogy Léla alig múlt 5 hónapos, amikor megfordult. Nagy kő esett le a szívünkről! Persze, tudjuk, hogy nem volt elkésve vele, csakhát a gyógytornás foglalkozások miatt kicsit aggódtunk. Nem ez az egyetlen kunsztja, rendületlenül erőlködik, hogy felüljön: két könyökével kitámaszt, és "hasizomból" próbálkozik. Pedig erre még ráérne! :)

Egyre több zöldséggel (burgonya, édesburgonya, sütőtök, spenót, répa) és gyümölccsel (alma, barack, sárgabarack, áfonya, gesztenye) ismertetjük meg, bár egyelőre ezek nem okoznak neki túl nagy örömöt. Inkább csak ímmel-ámmal eszi a gyümölcsöket, és a zöldségek nagy részét is. Talán csak az édesburgonya és a sütőtök volt az ami láthatóan ízlett is neki. Mondanám, hogy édes szájú, de akkor mi a baj a gyümölcsökkel?! Az is igaz, hogy mivel továbbra sem egy nagy alvó, sokszor már túl fáradt az evéshez, ilyenkor nyűglődés az egész. Ma kapott a krumplijába egy kis csirke husit, na az ízlett neki. Mondjuk ennek az lehet az oka, hogy mindez fincsi húslevesben főtt. :) Ja, és egyre inkább kijelenthetjük, hogy csak Nórától fogadja el a kaját. Túl sokszor mondjuk lehetőségem sem lenne etetni őt, de az esti tejpépet próbáltam neki én adni. Ilyenkor két falat után gyakorlatilag szájzárat kap, és üres tekintettel néz maga elé. Esetleg mosolyog, de továbbra is szájzár mellett. :)

Az éjszakákat legjobban Nóra tudja összefoglalni:

Nem is tudom, vannak-e éjszakák. Inkább állati hosszúra nyúlt nappaloknak nevezném őket. :)  A szokásos csecsemőkori nem alvást néhány nap erejéig felváltotta az egyszeri kelés 3 óra körül. Nagyon boldog voltam, plusz friss és üde, mire a fiúk hazaértek minden feladat el volt látva (vasalás, vacsora, háztartás, stb.) De ez valóban csak mézes madzag volt, aztán jött a fekete leves: Léla elalszik úgy fél kilenc körül, 11 óra körül azonnal ordítva ébred, ami azért sem szokványos, mert nem egy sírós baba. Ilyenkor Apa sem jó, kizárólag én. Vagyis gondolom nem is én, hanem a lehetőség egy kis csüngésre. Akkor eszik egy kicsit, majd alszik kb. kettőig. Vagy éjfélig. Onnantól viszont reggel négyig, ötig nagyjából egy percet sem. Néha sírdogál egy icipicit, de leginkább beszél, nézelődik. Ilyenkor igyekszem kiköltözni vele a kanapéra, hogy Lacót, aki dolgozni jár, nem mellékesen vezet sokat, hagyjuk aludni. Így volt ez egyik reggel is, amikor eljutottam arra szintre, hogy kínomban hihetetlen viccesnek találtam az eseményeket. Léla fél kettőtől szórakoztatott, míg végre 4:45-kor, a kanapén heverve álomba szenderült. Gondoltam, nem teszek másként én sem. Egészen 5:20-ig sikerült, míg meg nem jelent a másik kiválóan alvó gyermekem. :O :D Gyorsan bevittem Lélát a hálóba, majd visszamentem Botihoz, hogy megbeszéljem vele, hogy nyugodtan tévézzen, de én most visszafekszem aludni.  Édes Drágám azt mondta, ő szeretne velem lenni. Mit tehet ilyen esetben egy anya? Lógó fejjel ugyan, de marad a fia mellett, míg Apukája fel nem ébred. :)  Nagyon erősen él bennünk a remény, hogy Léla kisvártatva változtat ezen. Az a szerencse, hogy Boti ugyan keveset alszik, de az abszolút minőségi alvás, a világon semmire nem ébred fel, így Léla esetleges sírása sem zökkenti ki. (Csak az érdekesség kedvéért: most, blog írás közben már kétszer kellett bemennem Lélához, pedig még 11 óra sincs, oly hangerővel ordított, hogy szerintem az egész ház hallotta, Boti ennek dacára édesen alszik. A szomszédok mondták mindig, hogy a hangját sem hallják ennek a babának. Hát most megkapták.)

Mindezek ellenére nagyon békés, nyugodt kislányunk van. Rengeteget mosolyog, tényleg. Jókat lehet vele játszani, már abszolút partner "baribaribuccban" és "kukucsolásban". Szombaton Budapesten voltunk, ugyanis Boti hét éves (!!!!!) lesz néhány nap múlva és az volt a kívánsága, menjünk el egy általa választott játékboltba és hadd keressen magának ott ajándékot. Boti eléggé fel volt dobva az úttól, Léla pedig ott is angyalian viselkedett. Hazafelé arról beszéltünk, hogy a világ végére is elindulnánk vele, és micsoda mázli, hogy nem alszik éjjel, különben tökéletes lenne. Hehe.

Boti hatalmas nagy fiú. Édes odaadással gondozza a húgát, nagyon bírja a nagytesó pozíciót, gyakorolja is rendesen. Ha nem Lélával, akkor a családi ünnepségeken Gergővel - a legutóbbi közös ebéden is rengeteget játszott vele, kitartó türelemmel kísérgette a totyogóst, dobálta vissza neki a játékokat a járókába-, de nagyon jól kijön a házban lakó három éves Csabussal is. 

Újabban megint rákapott a gördeszkázásra, egyre ügyesebb. Valamelyik nap sikerült kunsztolnia vele, olyan boldog volt utána, egész meghatódtam. Ugyanezen a napon visszalátogattunk az oviba. Régóta készültünk, mert amikor néha összefutunk onnan valakivel, mindig mondják, hogy sokat emlegetik Botit. Nos, ezt látni kellett volna! Minden szülőnek azt kívánom, legalább egyszer lássa, hogy egy közösség így rajong a gyerekéért. Éva néni sajnos nem volt ott, de Nati néni és Marika néni szerencsére igen, és nagyon-nagyon megörültek Botinak, megölelték, megpuszilták, ámuldoztak, milyen nagy. Na de a gyerekek! Úgy viselkedtek Botival, mintha valami híres filmsztár érkezett volna. Körülrajongták, itták a szavait. Kívülről nézve olyan volt, mint ahogy a rajzfilmekben ábrázolják, ahogy a méhek kergetik áldozatukat. Boti haladt elöl, a gyerekek pedig egy fürtben utána. Már öltöztünk, hogy indulunk haza, Nati néni terelgette a gyerekeket, mert készültek az összevont csoportba, de addig ez nem ment, míg ki nem jött az öltözőbe az összes fiú, hogy még egyet pacsizzanak Botival. :)

Az iskolában nagyon jól teljesít, matekból csupa csillagos kiváló dolgozata van, ami azt jelenti, hibátlan, magyarból többnyire kiváló. A szorgalma mindig példás. A magatartás jó, de hát a jó az jó, nem? Birkózni még mindig szívesen jár. Járna focizni is, de ez azt jelentené. hogy hétfőtől csütörtökig hat óra körül jönne haza, ezért választania kellett, hogy marad-e birkón, vagy megy focira, ahová a barátai járnak. Ő még így is a birkó mellett döntött.

A héten készülünk majd Boti születésnapjára. Egészen valószínű, hogy következő alkalommal, mikor blogolunk, már egy hét éves fiú és egy fél éves lány (kimosottelhasználtenerválttízévetöregedettdeannálboldogabb) szüleiként jelentkezünk!

Friss képek itt.

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://krischiboti.blog.hu/api/trackback/id/tr412334987

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.