HTML

A blogról

A blog elsősorban a gyerekeknek készül, hogy nagy korukban olvashassák mennyi örömet szereztek nekünk, másodsorban a rokonságnak, hogy ők se maradjanak le a legfontosabb pillanatokról.

Képajánló

Legfrissebb videók

Vélemények, észrevételek

  • fodoreszter: Boldog szülinapot kívánunk Botinak! Nórikának a bölcsiben üzenjük, hogy mi is figyelünk ám!:-)) Em... (2012.03.30. 12:51) Botond két éves lett
  • fodoreszter: Boldog szülinapot kívánunk Botinak! Sok puszit küldünk: Emma, Eszter, Dávid (2011.04.03. 20:29) Az első születésnap!!!
  • rbea: Gyerekek,tudom,h ez nagy dolog,de mégsem egy cirkuszi mutatványos szegény Bobek,h agyon tapsikoljá... (2010.10.22. 12:52) Újabb meglepetések
  • FNora: @NapcsiAndi: Ha én ezt tudom! :o) Sebaj, jövőre is megyünk, majd akkor élünk a lehetőséggel. Köszi... (2010.05.30. 13:01) Botond két hónapos lett
  • vidrapeter: Sziasztok! A bukás nálunk is ugyanígy meg volt Panni esetében. A szilárd ételek megkezdésével pedi... (2010.05.25. 20:46) Újabb vizsgálatok...

Hubaccsa, Nénóccsa, Botika

2018.06.05. 23:34 :: krischilaco

Újabb hónapok teltek el, Huba már 4 hónapos múlt, Léla első mondatait alkotja, Boti pedig épp befejezi a 2. osztályt. De haladjunk csak sorban!

Huba 7,3 kg; 64 cm és 4 hónapos.

huba_1.jpg

Irtó nyugodt, türelmes, hálás baba volt ez idő alatt. A 3. gyermeknél már messze nem lehet annyira a szabályok, a rendszer bűvöletében élni. Bizony előfordul, hogy az etetések csúsznak, vagy épp az alvásidőben kell elindulni otthonról valami miatt. Nagyon ritkán fordult elő, hogy Huba ezt ne tolerálta volna. Az is biztos, hogy bármennyire is szeretné az ember, nem jut rá annyi idő, mint az első gyerek esetében. (Elég csak a blog bejegyzések számából kiindulni). Ez Hubánál azt eredményezte, (vagy csak szerencsénk volt?) hogy nagyon jól el volt magában, és amikor valaki odalépett hozzá, és megszólította, akkor irtó hálás tudott lenni, de aztán hiszti nélkül folytatta a saját maga szórakoztatását. A múlt idő persze nem véletlen. Mostanában kezd el ez megváltozni. 4 hónaposan már felfogja mi zajlik körülötte, és egyre inkább részese akar annak lenni. Imádja, ha olvasunk Lélának, és azt ő is a közelből hallgathatja; ha ebédelünk, akkor sokkal jobban szeret pihenőszékben közöttünk feküdni, mint a kiságyban; vagy épp a konyhában lévő hintában, amikor ott ténykedünk.

Persze nem volt minden felhőtlen: az éjszakai alvással megszenvedtünk. Illetve leginkább Nóra. Volt minden: két óránként felkelés, vagy csak egyszer, de akkor órák hosszat nem alvás, vagy ezek keveréke. Ha épp Huba aludt volna, akkor Lélának jött a foga, vagy náthás volt, vagy valami.

Néhány hete Huba naponta egyszer tápszert kap. Ha valami program indokolja akkor napközben, így kicsit szabadabban lehet kimozdulni, de általában este. Ezzel szinte egy időben Léla nem hajlandó napközben aludni. Ez elég hosszúvá teszi a nappalokat, de valamit javított az éjszakai alváson. Léla többnyire alszik, Huba pedig nem ritka, hogy 4 körül kel először, de általánosnak azért ezt még mindig nem nevezhetjük.

Huba is korán kezdte a sportolást: Lélához hasonlóan szintén Dévény-tornász. Nála is a "féloldalasságra" figyelt fel Nóra, aztán a hason fekvéssel szenvedtünk sokat. Szépen fejlődik, most ott tartunk, hogy már elég hosszú ideig elvan hason, és kezdi kinyomni magát, és úgy szemlélődik. Ez elég jó eredmény, mert eleinte hason csak aludni volt hajlandó. Jöhet a következő szint, az átfordulás.

Léla egy dumagép. Nekünk fura volt, hogy az első néhány szó után gyorsan eljutottunk oda, hogy szinte mindent mond. Bármilyen szót hall, azt megismétli, illetve próbálja megismételni. Persze nem használja mindet, de igen nagy önbizalommal tanul. Volt egy időszak amikor mindent, de mindent becézett. Pl.: lábika (láb), dejóka (de jó), idenke (igen), borsóka, pancsika, zuhika, csinike, minden név, de a legtöbbet halottak: Botita, Hubaccsa, Apucika, Anucika, Nénóccsa; nénike, bácsika, stb, stb... :) Ezekből néhány még megmaradt.

Ízelítőül néhány szó a Léla szótárból, bár a teljes szótárat igen nehéz lenne már leírni. Kicsit elcsúsztunk a dokumentálással.

ebííí - reggeli, ebéd vacsora

okoccsa - oroszlán

házsóka - hálózsák

manyika - mandarin

csimmi, siom - finom

pacsu - papucs

bagyóca - babóca

makas - malac

kábé - kávé

néna, nénóccsa - Léla, Lélácska

csapcsa - sapka

dabja - labda

néccsa - nézd csak!

téélle - tényleg

szemüge - szemüveg

csapcs - (haj)csat

homokka - homokozás

Mostanában kezd számolni, ami általában így hangzik: tettő, há-nyoss, titenc, nyóc. Színeket is gyakorolja, ez pedig ilyen: pios, naancs; függetlenül attól, hogy épp milyen színű tárgyakat rakosgat. Pedig a pirosat már néha felismeri.

Rengeteg szeretet ad. Mindannyiunkat spontán puszilgat, pl. mikor leguggolsz, hogy ráadd a cipőt, vagy kiveszed az etetőszékből. Máskor meg spontán megölel, és ilyenkor azt mondja: szereee! Imádnivaló. Kivéve, mikor kicsinálja az embert! Például mikor altatáskor szól az anyjának, hogy takar! Majd miután Nóra betakarja, nyávogva ledobja magáról a takarót, hogy neeem! És ezt kb. húszszor ismétli meg. Ez sok mással előfordul: ebííí, nem ebííí; palinta (hintázni szeretne az udvaron), de nem hajlandó felvenni cipőt, stb. Ez elég idegörlő tud lenni...

lela_20_ho.jpg

Egyébként imádja a könyveket, most épp Boribon rajongó. Általában szereti, ha olvasunk neki, de sokszor azt vesszük észre, hogy bevonul Boti szobájába, és magában lapozgatja, sőt gyakran olvasást imitál, halandzsázik. Természetesen a mesefilmeket is szereti. Korábban volt a Bogyó és Babóca, majd a Minnie (Mickey egér játszótere) őrület, aztán Peppa malac, de most a Masha és a medve visz mindent. Sokat babázik, de autózik is.

Boti nagyon szereti mindkét tesóját. Lélával egyre többször eljátszanak, bár ennek nemritkán veszekedés, nyávogás vagy sírás a vége. De rendszeresen olvas neki saját indíttatásból, vagy mert Léla kéri.

boti_olvas.jpg

Hubával játszani még nem igen tud, de sokszor kéri, hogy hagy vegye ki a kiságyból. Mindig mondjuk, hogy bármikor kiveheti, de ő azért mindig megkérdezi. Ilyenkor úgy bohóckodik vele, ahogy tőlünk látja, és Huba ezt általában hangos kacajjal díjazza is.

Már csak napok vannak a második osztályból. Továbbra is jól megy neki az iskola, bár idén már volt egy hullámvölgy, mikor a szorzótáblát kezdték tanulni. Szerencsére hamar rájöttünk, hogy be kell avatkozni, és rendszeresen gyakoroltunk, számonkértük, és más dolgokban is szabályokat hoztunk, így sikerült javítani.

A kézilabdában egyre ügyesebb, egyre jobban érti magát a játékot, egyre jobban érzi annak ritmusát. A múlt heti kupán jelentős részben kapuban állt, de amikor kint volt, akkor szép számmal szórta a gólokat is. Idén U7-ben és U8-ban is játszott, és azt gondolom a dobóereje U8-ban is kimagasló volt. Egyébként fáradhatatlan: a pénteki edzésről éppen hazaesve, rendszeresen eljön még velem focizni. 

kezikupa_2018-1.jpg

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://krischiboti.blog.hu/api/trackback/id/tr1114023920

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.