HTML

A blogról

A blog elsősorban a gyerekeknek készül, hogy nagy korukban olvashassák mennyi örömet szereztek nekünk, másodsorban a rokonságnak, hogy ők se maradjanak le a legfontosabb pillanatokról.

Képajánló

Legfrissebb videók

Vélemények, észrevételek

  • fodoreszter: Boldog szülinapot kívánunk Botinak! Nórikának a bölcsiben üzenjük, hogy mi is figyelünk ám!:-)) Em... (2012.03.30. 12:51) Botond két éves lett
  • fodoreszter: Boldog szülinapot kívánunk Botinak! Sok puszit küldünk: Emma, Eszter, Dávid (2011.04.03. 20:29) Az első születésnap!!!
  • rbea: Gyerekek,tudom,h ez nagy dolog,de mégsem egy cirkuszi mutatványos szegény Bobek,h agyon tapsikoljá... (2010.10.22. 12:52) Újabb meglepetések
  • FNora: @NapcsiAndi: Ha én ezt tudom! :o) Sebaj, jövőre is megyünk, majd akkor élünk a lehetőséggel. Köszi... (2010.05.30. 13:01) Botond két hónapos lett
  • vidrapeter: Sziasztok! A bukás nálunk is ugyanígy meg volt Panni esetében. A szilárd ételek megkezdésével pedi... (2010.05.25. 20:46) Újabb vizsgálatok...

Léla hercegnő két éves lett!

2018.11.04. 08:43 :: krischilaco

Október elsején a mi gyönyörű kislányunk két éves lett! Nagyon várta már a születésnapját, sokat emlegette!

lela_2_szulinap.jpg


Két éves korára, sőt, már egy-két hónappal előtte is, kijelenthetjük, hogy folyékonyan beszél. Iszonyatosan cuki, zsivány, bohóc, aki állandóan kacagnevetmosolyog. 14 kg és 92 cm. A haja csodálatos, szőke loknik tömkelege! Egy probléma van ezzel, semmiféle hajgumit, csatot, semmit nem tűr, legyen az hercegnős, mimis (Minnie-s), Másás vagy bármilyen. Egy pillanatig néha megengedi, míg megmutatja Apának, Botinak, hogy milyen szép is ő copffal, vagy amíg megnézi magát a tükörben, de aztán veszi is ki. Ezt valamely módon orvosolnunk kell, mert az én szőke loknijaimnak is az vetett véget, hogy nem engedtem ovis koromban sem összekötni, így levágták, mert az óvónők mindig szóltak érte. Igazi hercegnőként éli az életét, csajos kislány, nagyon örül egy új ruhának például, de felpróbálni semmit nem hajlandó, esetleg ha épp kedve tartja, de szülői kérésre kizárt, hogy megtegye. Kivéve, ha cipőről van szó. (Egy ponton legalább hasonlít rám is.) Amikor kapunk valakitől ruhákat és van benne bármiféle lábbeli, azt azonnal magáévá teszi, legyen az bármekkora, bármilyen időjárásra való. Legutóbb egy hótaposót rejtett a csomag, csak úgy vált meg tőle a 22 fokos lakásban, hogy eldugtam és elfelejtette. De addig álló nap a hótaposóban parádézott itthon. 
Új kedvence lett a Gyerekdalok és mondókák c. gyűjtemény, ezt Boti is szerette nagyon. Napjában körülbelül négyszázszor nézzük, hallgatjuk meg, gyönyörűen fújja kívülről a mondókákat, énekeli ügyesen a dalokat. A legnagyobb liebling a Sári, Kati tudja. A másik egy angol nyelvű, hasonló célokat szolgáló dalgyűjtemény, véletlenül választotta az elsőt, mi igazán nem gyötörjük "oviangollal" és ilyesmikkel, de cukik a rajzok és a zenék is, hadd hallgassa. 
Néha tud vadulni, előfordul, hogy ütöget vagy ilyesmi, de álatlánosságban egy szeretetbomba. Ma reggel is odabújt a nagy testvéréhez: szeretlek Boti!

jotestverek2.jpg

Hubát is imádja, nekem esténként azt mondja, miközben simogatja az arcom, hogy édes vagy anya, aranyos vagy anya, de azt hiszem, apa maga a föld középpontja, az atyaúrsiten, a minden Léla életében. Szalad elé, mikor jön haza, azonnal játszani hívja és le sem száll róla altatásig. 
A nyarat úgy csinálta végig, hogy bojkottálta a délutáni alvást, kemény volt. Egész nap csacsog, e.g.é.s.z. nap!!! És mivel délutánra elfáradt, néha nyűgös is volt. Ősszel aztán valahogyan sikerült visszatérni rá, 1,5-2 órákat alszik. A strandot imádta, nagyon bátran ugrált a medencébe, azt sem akarta, hogy elkapjuk. De azért persze mindig megfogtuk! :)
Az evéssel kapcsolatban annyi változott, hogy elég válogatós lett, szemben a pár hónappal ezelőtti Lélával, aki bármit bármikor megevett. De ha olyat kap, amit szeret, azért szépen eszik. Édesszájú is /ezt már megint honnan :)/, kedvence a csokis mazsola. 
Nagyon szeret festeni, rajzolni, táncolni. Szívesen babázik, duplózik, de ha Boti elkezd autózni, azonnal ott terem és beszáll a játékba. Imádja a mesekönyveket, szerencsére sokat olvasunk, sokat lapozgatja őket egyedül is. "Anya, éppen olvasok!"  :)
Minden percünket lefoglalja, nagyon aktív kislány. Imádjuk. Elmondhatatlanul! (Őt is.)

lela2-2.jpg

Ami a fiúkat illeti: 
Boti nagyon jól teljesít az iskolában, néhány négyes mellett rengeteg ötöse van, mindezt úgy, hogy csak napköziben tanul, itthon csak olyat, amit ott nem tud, pl. mikor verset kell tanulni. Idéntől ugye új tanító nénik vannak, nagyon szereti Edina nénit is és Éva nénit is. Hatalmas nagy fiú, 148 cm, 37 kg.  Még mindig kézilabdázik, szereti is, ügyes is. Néha kapunk ízelítőt, mi vár ránk a kamaszéveiben, de azt hiszem, összességében nyugodtabb, mint egy-két éve. Büszkék vagyunk rá! (Is.)

lela2_boti.jpg

Huba egy igazi kis Buddha. Mérhetetlenül nyugodt baba. Ritkán sír, tényleg csak akkor, amikor nagyon-nagyon fáradt. Ehhez mondjuk nem tudom, mi kell, ugyanis újabban kétszer fél órát alszik napközben, ennek dacára még este is sokat nevet. Ha épp nem náthás, nem fogzik (már van két foga alul, épp a felsőket növeszti), és semmi zavaró tényező, alszik nyolctól négyig, ötig, sőt, már fél hatot is villantott párszor. De természetesen az az épp..az általában épp valami. :) Ilyenkor kétszer-nyolcszor felkel éjjel, iszik vizet, jobb esetben visszaalszik rögtön, rosszabb esetben ébren tölt egy kis időt. Közel tíz kiló és 72 centi, hatalmas. Két héttel ezelőtt felült, épp Zsozsónál voltunk, őt tisztelte meg először a kunsztolásával, majd egy héttel később felállt. Ez csak amiatt probléma, hogy ugyan őrületes tempóban kúszik, ámde a mászás eddig nem sikerült. Persze a laminált padló sem a barátja ez ügyben, de Botinál szőnyeg van, a nappaliban nagy játszószőnyeg, de egyelőre nem megy, max. egy lépés. Vissza is térünk Dévény-tornára a jövő héttől. Nagyon-nagyon kedves, vidám, boldog baba, és mi is azok vagyunk, amiért bennünket választott. (Ő is.)

lela2_huba.jpg

Nem mondom, hogy könnyű napokat élünk, eleve a három gyerek, az építkezés, édesanyám gyengélkedik, sokat vagyok nála, de azt hiszem, a nehézségek mellett ügyesen csináljuk. Nyitott, kedves, közvetlen gyerekek, és lehet, hogy mi mondjuk csak kilenckor vacsorázunk, de mindhárom gyerek alszik nyolc körül. Úgy képzelem, hogy amikor 82 évesen visszatekintek ezekre az éveinkre, büszke leszek magunkra. (Is)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://krischiboti.blog.hu/api/trackback/id/tr4314343117

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.