HTML

A blogról

A blog elsősorban a gyerekeknek készül, hogy nagy korukban olvashassák mennyi örömet szereztek nekünk, másodsorban a rokonságnak, hogy ők se maradjanak le a legfontosabb pillanatokról.

Képajánló

Legfrissebb videók

Vélemények, észrevételek

  • fodoreszter: Boldog szülinapot kívánunk Botinak! Nórikának a bölcsiben üzenjük, hogy mi is figyelünk ám!:-)) Em... (2012.03.30. 12:51) Botond két éves lett
  • fodoreszter: Boldog szülinapot kívánunk Botinak! Sok puszit küldünk: Emma, Eszter, Dávid (2011.04.03. 20:29) Az első születésnap!!!
  • rbea: Gyerekek,tudom,h ez nagy dolog,de mégsem egy cirkuszi mutatványos szegény Bobek,h agyon tapsikoljá... (2010.10.22. 12:52) Újabb meglepetések
  • FNora: @NapcsiAndi: Ha én ezt tudom! :o) Sebaj, jövőre is megyünk, majd akkor élünk a lehetőséggel. Köszi... (2010.05.30. 13:01) Botond két hónapos lett
  • vidrapeter: Sziasztok! A bukás nálunk is ugyanígy meg volt Panni esetében. A szilárd ételek megkezdésével pedi... (2010.05.25. 20:46) Újabb vizsgálatok...

"Szó bennakad, hang megszakad, lehellet megszegik"

2020.03.26. 22:40 :: FNora

A fentieket éreztük a napokban, amikor is Botond, aki miatt életre kelt ez a blog, tíz éves lett! Tíz év telt el azóta, amióta család lettünk és ez a fiúcska elkezdett szülőkké nevelni bennünket. Egyelőre nem tudjuk, csak reméljük, hogy jó munkát végzett, illetve végez azóta is, felnőttkorában minden bizonnyal kiderül. 

Több szempontból rendhagyó ez a születésnap. Önmagában a tény, hogy Boti tíz éves. Nem kisgyerek, nem kisfiú, kiskamasz. Ennek minden előnyével és hátrányával. :) Aztán azért is, mert lecsapott ránk, vagy lecsapni készül ez az átok vírus, ami felülírni látszik mindent, ami eddig volt. Életmódot, tanulási módszert, ünneplést, mindent! 

Mire eljött a születésnapja, már zajlott a Maradj otthon! mozgalom, az iskolák, óvodák bezártak. Lacó nem tud dolgozni, így hát mind az öten itthon vagyunk. A terv egy igazi ApaAnyaBoti-nap lett volna, Gabi segítségével, aki őrizte volna addig a kicsiket, de erről le kellett mondanunk. Szerencsére Bobónak (Huba hívja így, nagyon cuki, főleg arra gondolva, hogy Léla Babának hívta őt) mindig van ötlete, mit szeretne épp, így most is tudott olyat mondani, aminek örülne. Szerencsére sikerült is beszerezni mindkét kívánságát.

Az elmúlt pár évben megfordult néhányszor a fejünkben, hogy szerencsét próbálnánk külföldön, de minden esetben az lett a beszélgetés vége, hogy maradunk. Mi sem nagyon bírnánk a család nélkül, de a gyerekeinktől kiváltképp nem akarjuk elvenni azt az érzelmi pluszt, amit  kapnak a sok nagybácsi, nagynéni, unokatesó által. Ez most is bizonyosságot nyert. 

Ugyan Jutka mamáék nemigen tudják elhagyni a lakást, mégis a segítségünkkel beszerezték a könyvet, amit Boti szeretett volna. A szülinap reggelén Rózsi mama csomagot hagyott az ajtónk előtt: tortát és ajándékokat! Zsozsó, dacolva mindenféle vírusokkal, maszkban ugyan, de eljött, és elhalmozta Botit, többek között óriás nutellával. Délután Gabi küldött csomagot, amiben szintén minden földi jó volt! Gabi egyébként pár nappal Boti előtt volt ünnepelt, neki találták ki a testvérei, hogy egy közös messengeres telefonhívással felköszöntik őt, és ez járt Botinak is még aznap! Fagyi is felajánlott bővebb ps-játék hozzáférést, ezt még nem tudom, akarom-e. :) Nagyon megható volt, hogy mindenki igyekezett szebbé tenni a napját, olyan hálás vagyok!

Az élet zajlik tovább, akkor is, ha nem a szokásos mederben. Az online tanulás (mert hogy az van) jól megy Botinak és egyelőre élvezi is. Én is örülök neki, mert viszonylag sok időt vesz el a napjából, enélkül nehezebb lenne lekötni. De azért nem bánom, hogy jelenleg csak egy iskolás a három gyerekem közül! :)

A Kicsikkel még szorosabb lett a viszonya az elmúlt két hétben, olyannyira, hogy éjszakára beköltözött az ő szobájukba, ennek eredményeképpen, de önszántából, ő kel fel a gyerekekkel reggel (persze követjük aztán őket mi is), mesét olvas nekik este, napközben pedig sokat játszanak együtt. 

Érdekes helyzet ez, izgalmas, néha kétségbeejtő, nehéz is alkalmanként, de az tagadhatatlan, hogy a családi életnek, legalábbis a miénknek, jót tesz. Tudom, tudom..még csak két hét telt el. Annyi viszont bizonyos, hogy Boti, amikor majd 80 évesen ül a karosszékében, és körülötte hemzsegnek az unokái, élénk emlékekkel tudja majd felidézni a tizedik születésnapját: a rendhagyó körülményeket és a csodás családot, akik nem hagyták, hogy bármi elrontsa! Köszönöm!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://krischiboti.blog.hu/api/trackback/id/tr1015561714

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.