Na jó, ez azért enyhe túlzás, de tény, hogy ma megvolt az első babaúszás! Szerettük volna már korábban elkezdeni, de sajnos nyáron sehol sem indult tanfolyam, így meg kellett várni a szeptembert.
Kicsit aggódtunk, mert Botond kb. fél órát aludt napközben. Féltünk, hogy az amúgy is új élménnyel párosítva a fáradtság majd ordításba torkollik a medencében. Szerencsére nem így lett!
Még mielőtt bementünk volna a vízbe, Nóra egy ismerősével beszélgettünk. Amint Boti meglátta az ő babájukat, teljesen lázba jött és hangosan nevetett. Ahányszor csak ránézett! Aztán a foglalkozás előtti eligazításon szintén. Minden babának nagyon megörült, visszhangzott a terem a nevetésétől. :) Aranyos volt!
Mielőtt beengedtek a medencébe, le kellett zuhanyoznunk. Bár Botinak ez is teljesen új volt, egy szót se szólt, inkább csak érdeklődve figyelt. Biztos a magasabb hőmérséklet miatt, de a vizet is sokkal jobban tűrte, mint a strandon. Időnként határozottan úgy éreztem, hogy még tetszik is neki, de azért ezt próbálta titkolni.
Az első órán két gyakorlatot ismételgettünk, a hason, illetve a háton "siklást". Eleinte lekötötte a dolog, szépen felfeküdt a vízre, tartotta a lábát, aztán csak előbújt belöle Hannibal Lecter: folyamatosan rágta a kezemet! Ez egyébként elég jellemző kép mostanában. Észreveszi a kezemet, rátámad, és úgy cibálja, mint valami pitbull. Egészen addig, míg el nem "rejtem" előle. A baj csak az, hogy a vízben ezt nem tehettem. Egy idő után azonban önszántából abbahagyta. Elkezdte a sajátját rágni! Innentől kezdve igazából nem is foglalkozott vele, hogy vízben van, csak lógott, miközben én kitartóan mászkáltam vele a medence egyik oldaláról a másikra. Az utolsó percekben aztán egyre egyértelműbben jelezte, hogy neki ennyi elég volt.
Összességében elégedettek vagyunk, sokkal jobban ment, mint amire számítottunk!
