Lassan megszokhatjuk, hogy az évszakváltás 1-2 nap alatt megtörténik. Van ennek hátránya is persze, de így a hosszú hétvége előtt ez nagyon jól jött! Már pénteken nagyon jó idő volt. A délutánt Gabival és Barnival töltöttük a Várfokban. Sokat voltunk kint, Botond nagyon élvezte: fociztunk, kutyát néztünk, és kerítést ölelgettünk, miközben bambultunk azon befelé. :) Barni kérdezte is, hogy a virágot, vagy a füvet nézi ennyire? Mivel a virág inkább csak virágláda, a fű pedig döngölt föld volt, sajnos nem tudtam megmondani neki. De a legrosszabb ebben a korban, hogy szegény gyerek a környezetével való ismerkedés közben ugye mindent meg akar fogni. És majdnem mindent meg is fog! Föld, fű, lehullott falevél, bot, kavics igen; cigicsikk, és egynéhány beazonosítatlan tárgy természetesen nem! Még a korlátokkal együtt is tetszett neki, de azért egy idő után sokkal jobb játékot talált magának. A bejárati ajtón lévő vas kutyaajtót nyitogatta ki-be. Úgy tíz percen keresztül!
Annyira megörültünk a jó időnek, hogy másnap reggel hirtelen felindulásból elmentünk az Állatkertbe. (indafoto.hu/krischilaco/allatkert_2011_03) Kíváncsiak voltunk, hogy egyáltalán leköti-e majd, de mivel a Duck TV-n (régi Bebe TV) az egyik kedvenc meséje épp az 'In the Zoo', bizakodóak voltunk.
Megérte, mert elég sok állat lázba hozta! Először még mindenfélét próbáltunk megmutatni neki: kígyót, pókot, skorpiót, de amikor már én sem találtam az állatot a terráriumban rájöttem, hogy taktikát kéne váltani, és a nagyobb állatokra koncentrálni. A legnagyobbaknál sokat kellett időzni. Az elefánt, a viziló, és a tigris nagy kedvenc, de a legjobban néhány madárnak örült meg. Vagy madártól őrült meg? A gólyáknál és a pelikánoknál is hangosan kiabált, de teljesen lázban volt a mindenhol megjelenő galamboktól is. Mondjuk ehhez elég lett volna a Pöttyös térre lesétálni! :)
Tényleg élvezte, jó volt látni, ahogy szívja magába a sok információt, 'vagy ahogy lópata hangot ad' amikor meglátja a zebrát. Édes volt! Egész addig, amíg meg nem mutatta hogy tud hisztizni! Egyszer-egyszer már otthon is próbálkozott vele, de ilyen 'jól' még sosem sikerült. Ahogy kell, egy helyben toporzékolással, műsírással, ordítással, vagy éppen csapkodással. Hogy miért? Mert nem akarta, hogy felvegyük, vagy mert nem akart beszállni a babakocsiba, vagy mert nem akart felöltözni. Na jó, azért nem ebből állt a nap, csak ez egyelőre új nekünk. Igaza lehet Gabinak, aki szerint feszegeti a határait. Kemény dolog lesz még ez a papás-mamás játék! :)
Hazafelé bevásároltunk. Belebotlottunk egy kisállat kereskedésbe, ahol a kirakatban volt egy nagy akvárium. Gondoltuk halacskát ma még úgy se nagyon látott, hát benézünk! Szerintem jobban tetszett neki, mint az Állatkert! Mindenféle halat meg kellett nézni mind a 35 akváriumban, közben próbált úgy tátogni mint a halak. Ez korábban ment neki, de most már sokkal inkább hasonlít a 'lópata hanghoz'. Ezek után még megnéztük az egereket, hörcsögöket, papagájokat, és egy nagy nyuszit is. Imádta! A Pöttyös tér mellett ez lesz a másik alternatíva, amíg újra eljutunk az Állatkertbe. :)
