Botond 15 hónapos lesz a héten, így meg kellett látogassuk a Doktor bácsit, hogy beadja a mumpsz, kanyaró és rózsahimlő elleni oltást. Nagyon izgultam újra, mert fél egyre kaptunk időpontot, Botikám viszont épp akkortájt ebédel vagy akár már alszik. Fel is ébredt reggel fél hétkor, de odavettem magam mellé és ott aludt még majdnem 3/4 kilencig. Ez megnyugtató volt.
A délelőtt egy részét a városban ütöttük el, sétáltunk, pogácsát ettünk. Boti imádja a pogácsát és a cseresznyét, simán kibírna pár napot akkor is, ha csak ezt enné. Galambokat is etettünk, aminek következtében az egész piac hallotta Botond magas C-jét, ugyanis fenséges sikítással örvendezett minden morzsára rákapó galambnak. A dokihoz kicsit hamarabb odamentünk, hátha bekerülünk korábban és így is történt. Szegény Baba szinte rögtön sírva fakadt, ami egész addig tartott, amíg a doki meghallgatta meg belenézett a szájába. Utána békésen tűrte, amíg mi beszélgettünk. Az oltásnál sem sírt, csak icipicit és végül a doki kezében hagyta el a rendelőt, úgy összebandáztak! :) Látogatásunk az oltáson kívül sem volt eredménytelen. Pár héttel ezelőtt felfedeztünk egy csomócskát Boti köldöke felett, emiatt kaptunk beutalót hasi ultrahangra, július elején megyünk Tokodra. Illetve a doki szerint Babukám kancsal egy picit, így július közepén pedig az I. Gyermekklinikára megyünk kancsi-vizsgálatra. Nem tudom, manapság hogyan kezelik a kancsalságot, én azért nem igazán szeretném ha leragasztanák az egyik gyönyörű szemét a gyönyörű pofiján...De ha mégis úgy lesz, akkor majd sokat játszunk kalózosat!
Miután hazajöttünk, szépen megebédelte az Apa által készített mennyei gyümölcslevest és ment is aludni, fáradt volt szegénykém. Pihennie pedig muszáj volt, mert délután Apa biciklizni vitte! Hétvégén vettünk neki biciklis ülést, hát ezt is nagyon imádja. Vasárnap már voltunk mindhárman tekerni, és mivel többnyire mögöttük vagy mellettük haladtam, saját szememmel láttam, hogy végig mosolyogja-neveti az egész utat! Annyira édes!
