Mama, Csucsu, Kuka. E körül a három szó körül forog az életünk. Ha csörög a telefon, Botika máris kiabál: Mama! Mi szépen mondjuk, nem Botika, nem a Mama az. Válasz: Csucsu!!!! Ha valaki nem a Mama, akkor az csak a Csucsu lehet. Botika felpattan a motorjára és integet, mi kérdezzük, ugyan hová megy. Válasz: Mama! Ennek ellenére a legnagyobb pajtás még mindig a Peti. Őt is nagyon sokat emlegeti és ha a Várfokban időzünk és Peti is otthon van, Botikát nem lehet hazarángatni csak nagy sírások árán.
Ami az autókat illeti, minden autó kukásautó, de ha az utcán látunk igazi kukáskocsit, akkor az maga a Kánaán, öröm és boldogság. De ez még nem minden! Ha rajzolunk, akkor csak és kizárólag kukát, vagy kukásautót lehet rajzolni, ezzel is van teli Boti füzete. Mi már roppantul unjuk a dolgot! :) Éppen ezért a minap vettem neki egy kukáskocsit, de a szokásos módon siettem, különösebben nem időztem el vele a játékboltban csak megvettem. Mikor itthon oda akartam adni Bobeknak, akkor láttam, hogy van rajta Try me! felirat, kezdtem, gyanakodni...És igen! Iszonyatos hangú kukáskocsit sikerült vásárolnom! De Boti élvezi, nem mellékesen újra bebizonyította, mennyire okos fiú. Egyik hétvégén hagytuk apát aludni, persze Botika mindenáron a kukáskocsival óhajtott játszani. Mondtam neki, hogy tologathatja, játszhat vele, de be nem kapcsolhatja, mert Apa alszik. Nem is kapcsolta be. Aztán eljött a perc, mikor Apa felkelt, mikor Boti ezt meglátta, felkiáltott: Kuka, tenten! És már kapcsolta is be! Édes!
Egyébként még mindig csak ámuldozunk, mennyire okos fiú. Apa egyik altatáskor a lelkére kötötte, hogy másnap szóljon nekem, hogy virágot kell locsolni! BotiBaba beballagott a fürdőszobába másnap, rámutatott a locsolókannára, rám nézett és jelentőségteljesen a következőt mondta: "Sssssss-sssssssss!" Ami a locsolást és általában véve a vízfolyást jelenti. Ha mondom neki, hogy menjünk a fürdőbe, mert pelust kell cserélni, már szalad előre, készíti ki a tiszta pelenkát. Az étvágya még mindig kiváló, de ha véletlenül olyan étel kerül az asztalra, amit nem óhajt megenni, egy kis ketchuppal csodákat tudunk művelni, azzal dúsítva bármit megeszik! :) Egyre több helyre megyünk gyalog, a babakocsit már nagyon ritkán használjuk! Egyrészt mert olyan nagy fiú, másrészt lefárasztásnak sem rossz.
Az alvás, na az még mindig vagy azt is mondhatnám, újra érdekes. Ha Boti Apával megy aludni, Apa mesél neki egy-két mesét, majd megpuszilja, betakarja, jó éjt kíván, kijön a szobából és Babuka elalszik egyedül. Ha velem alszik el, én nem tehetem ki a lábam a szobából, nekem meg kell várnom, míg elalszik. Ez esetenként háromnegyed óra is lehet. De csak este! A délutáni alvásoknál még mindig nagyon jó fej és általában 10-15 perc alatt elalszik. Ja! Babafiú kapott új ágyat, igazi nagyfiúsat! Olyan boldog tőle, nagyon tetszik neki.
Kicsit aggódtam az első éjjel, hogy mi fog történni, ugyanis Botond általában reggel 5 és 6 között átjön hozzánk. Ennek addig az volt a módja, hogy felállt a kiságyban és szólt. És én emiatt aggódtam, hogy esetleg feláll, de nincs már rács, amibe kapaszkodjon, vagy lemászik és a hálózsákjában elesik. De Botika tündérangyal módon, csücsülve várt, hogy átvigyem hozzánk. Meg kell zabálni!
Szókincse egyre bővül, de még mindig rengeteg szóval fennáll a helyzet: egyszer kimondja, aztán többé nem. Így volt ez ma Mazsi kutya nevével, de remélem, hamarosan újra halljuk. Kis ízelítő az új szavakból:
Bááánii: Barney (mesefigura a JimJam-en)
Csú csú: Csucsu
tcitca: cica
tcin-tcin: egér
Dádi: Dávid
Eemá: Emma
eeme: elment
ejne: ejnye
Aaaana: Hanna
hóóónaaa: holnap
hóóóó: Hold vagy hó, esetleg hóember
néniiii: természetesen néni, ezt nagyon szépen mondja
odo: otthon
papa
tűűűű: tűz
És még tényleg elég sok, de hát jegyzetelni kéne!
