HTML

A blogról

A blog elsősorban a gyerekeknek készül, hogy nagy korukban olvashassák mennyi örömet szereztek nekünk, másodsorban a rokonságnak, hogy ők se maradjanak le a legfontosabb pillanatokról.

Képajánló

Legfrissebb videók

Vélemények, észrevételek

  • fodoreszter: Boldog szülinapot kívánunk Botinak! Nórikának a bölcsiben üzenjük, hogy mi is figyelünk ám!:-)) Em... (2012.03.30. 12:51) Botond két éves lett
  • fodoreszter: Boldog szülinapot kívánunk Botinak! Sok puszit küldünk: Emma, Eszter, Dávid (2011.04.03. 20:29) Az első születésnap!!!
  • rbea: Gyerekek,tudom,h ez nagy dolog,de mégsem egy cirkuszi mutatványos szegény Bobek,h agyon tapsikoljá... (2010.10.22. 12:52) Újabb meglepetések
  • FNora: @NapcsiAndi: Ha én ezt tudom! :o) Sebaj, jövőre is megyünk, majd akkor élünk a lehetőséggel. Köszi... (2010.05.30. 13:01) Botond két hónapos lett
  • vidrapeter: Sziasztok! A bukás nálunk is ugyanígy meg volt Panni esetében. A szilárd ételek megkezdésével pedi... (2010.05.25. 20:46) Újabb vizsgálatok...

Első nyaralás - a gyógyulás

2011.08.31. 09:44 :: krischilaco

Délután Boti már sokkal jobban volt, 38 körüli értékeket mértünk nála. Az első éjszaka mindenki számára nehéz volt, mert iszonyatosan meleg volt.

Másnap már csak hőemelkedéseket mértünk. A doktor úr instrukciója alapján az első lázmentes nap után még egy napot várni kellett, hogy strandra vihessük Botit. Reménykedtünk, hogy ez kedd lehet. Mivel azonban az apartmanban is meleg volt, kitaláltuk, hogy csinálunk Botinak saját, szobai kismedencét. :)

Szegénykém még ezt is annyira élvezte a nagy hőségben! Mi azért próbáltunk le-le menni a partra, lehetőség szerint igazságosan beosztva Boti felügyeletét. Csak hogy ne teljen el egy nap sem aggódás nélkül, hétfőn kiütéseket vettünk észre Botin. Először csak a nyakán, derekán, később a végtagjait leszámítva szinte mindenhol. Ez persze beillett a 3 napos láz leírásába, de az is lehet, hogy az antibiotikum okozta. Elvégre még sosem kapott azelőtt. Mivel megint csak egyéb tünettől mentes volt a babuci, nem lázasodott vissza, Gabi javaslatára levittük a vízhez. Kedden késő délután megvolt az első igazi strandolása neki is, onnantól pedig az egyébként tervezettek szerint teltek a napok. Ébredés, és reggeli után irány a tengerpart, egészen fél 12, 12-ig. Aztán otthon amíg Boti aludt, mi főztünk, majd ebéd - illetve Botinak uzsi - után vissza a strandra. 6-7 óra között pedig haza. A kiütések a harmadik napra kezdtek eltűnni.

Botond alapvetően rajong a strandért, legyen az medence, vagy természetes víz (eddig Pala), úgyhogy most sem volt gond, de azért szemmel láthatóan máshogy viselte, mint az eddigieket. Akár a Palán, akár a strandon órákig ellene a vízben, itt viszont nem is mindig akart bejönni velünk, és rövid időn belül jelezte, hogy inkább kimenne. Ki tudja, talán nyelt egyet, és nem tetszett neki a sós víz, vagy a múló betegsége miatt volt így... Viszont szeretett Petivel hallesre menni, és a parton is nagyon jól elvolt. Élvezte a hullámokat, és akármeddig eljátszott volna a kövekkel.

Az egyik legújabb játéka az volt, hogy a vízpart (ahol mi is voltunk) és a törölköző között sétálgatott. Nagyon nagyfiúnak érezte magát ettől, lehetett látni a büszkeséget az arcán!

Már egy ideje fűzöm a Nórát, hogy vágjuk le a Boti haját, eddig hajthatatlan volt. Most viszont Petivel ketten meg tudtuk győzni, úgyhogy gyorsan le is vágtuk géppel. Cuki volt, türelmesen, mozdulatlanul ült, míg kész nem lettünk. Szegény Nórika azóta is siratja a fürtjeit. Azt a kettőt! De legalább nem nézik többet lánynak!

Néhány újdonságot is kipróbálhatott: vizibicikliztünk és vizi csúszdáztunk. Előbbit rövid idő után megunta, viszont a csúszda nagyon bejött neki. Nem mintha ennek csúszás közben is hangot adott volna, de vizet érve egyből mutogatott a csúszdára, ezzel jelezve hogy még-még-még! Ezeken kívül még a nyalóka volt a nagy újdonság, amit a kisvonaton osztogattak a gyerekeknek. Először nem nagyon értette a dolgot, nem tudott mit kezdeni vele, de aztán csak rájött, hogy szopogatni kell.

Hamar rájöttünk, hogy az otthoni rutinokat el kell felejteni ezen a héten, így volt ez például az esti alvással. Egyik gond az volt, hogy hallani sem akart a lecipelt utazóágyról, így mindig köztünk aludt, a másik, hogy nem lehetett Botit a megszokott időben letenni.  Ennek több oka is volt. Egyrészt a meleg miatt, másrészt a szomszédok, és a házigazda túlságos közelsége miatt, harmadrészt pedig időnként mi is sétálgatni akartunk a kikötőnél. Így aztán miután megvacsizott a kisfiú, vagy játszhatott még otthon, vagy eljött velünk sétálni. Nóra kicsit félt, hogy vajon nehéz lesz-e visszaszoktatni itthon a rendes kerékvágásba, de most már kijelenthetem, semmi gond nincs ezzel!

A hazaút zavartalan volt. Egy esti séta után 9 körül indultunk. Ahogy terveztük, Boti végigaludta a 7 órás utat, és otthon is szépen visszaaludt.

Összességében azt gondolom jól döntöttünk, mikor útnak indultunk, sok élménnyel lenne most szegényebb, ha akkor este máshogy dönt a kupaktanács!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://krischiboti.blog.hu/api/trackback/id/tr833192432

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása