Bizonyááááám! Ma egész délután együtt voltunk itthon mindhárman. Régebben már írtuk, hogy Botond nagyon szereti, ha jelen van az egész család, ma sem volt ez másképp, bizonyára ezért is ajándékozott meg bennünket az első szavával, ami (számomra meglepő módon) a hol! Nagyon komolyan O-betűvé formálja a száját és mondja: oooooooooooooooooo, természetesen a megfelelő pillanatban, mondjuk, ha elejti a cumiját, keresni kezdi és már mondja is, hogy oooooooo! Tündéri! És még egy ajándéka volt mára: tud egyedül, rendesen tapsolni a két kis kezecskéjével! Igaz, hogy nem mindig tudja összeütni a mancsokat, de az esetek 90%-ban sikerül. Persze ezt a Petinek köszönhetjük, ő vigyázott Botira tegnap délután és Peti nagyon jó tanító és bébiszitter! Szédületes, hogy szinte nap mint nap tanul és mutat valami újat egy baba! Ma sem tudom mással zárni az írásomat, minthogy roppant büszke szülők vagyunk!
